Dinosaurs. Paleontology

Nagy tudományos enciklopédia "Dinoszauruszok. Paleontológia": geológiai időszakok faunája, evolúció, tömeges kihalások.

A paleontológia az élet tudománya, amely a holocén korszak kezdete előtt vagy annak elején (körülbelül 11 700 évvel ezelőtt), az elmúlt geológiai időszakokban létezett. Ez magában foglalja a kövületek (fosszilis maradványok) tanulmányozását az organizmusok evolúciójának és a környezettel való kölcsönhatásának meghatározása érdekében (paleoökológia).

A paleozoológia a paleontológia egyik ága, amely a fosszilis állatokat vizsgálja. Hagyományosan gerincesek és gerinctelenek paleozoológiájára osztják őket. A paleozoológia tanulmányozza a biológiai sokféleséget, annak változását időben és térben. Ezt a sokféleséget a morfológia, a szisztematikus összetétel meghatározása és az új osztályozások kialakítása határozza meg.

A permi időszak (Perm) a paleozoikus korszak utolsó geológiai korszaka. Körülbelül 299 millió évvel ezelőtt kezdődött és körülbelül 47 millió évig tartott. Körülbelül 250 millió évvel ezelőtt ért véget a bolygó történetének legnagyobb tömeges permi kihalásával. Az időszaki betéteket a Carboniferous és a triászok fedik át.

Az archozauruszok (lat. Archosauria) a diapszid hüllők kládja, amelyet jelenleg krokodilok és madarak képviselnek, és kihalt szervezetekből is: nem madár dinoszauruszok, pterozauruszok és mások.

Az Avemetatarsalia (lat. Avemetatarsalia) az állatok kládja, amelynek meghatározását először 1999 -ben adták meg. Az archozauruszok két fő ágának egyike, beleértve a Dinosauromorpha és a Pterosauromorpha kládot, amelyeket Ornithodira néven egyesítettek, valamint a klád Aphanosauria. Általánosságban elmondható, hogy az amemetatarsalia számába minden archosaurus beletartozik, amelyek hét szinapomorf tulajdonsággal közelebb állnak a dinoszauruszokhoz és a modern madarakhoz, mint a krokodilokhoz.

A Megalosaurus (lat. Megalosaurus) a Megalosauridae család nagy ragadozó theropoda dinoszauruszainak nemzetsége, köztük az egyetlen érvényes faj - Megalosaurus bucklandii. A megalosaurusok elérték a 9 métert, és kétlábú ragadozók voltak, amelyek súlya körülbelül egy tonna. A nyaki csigolyák szerkezete arra utal, hogy ezeknek a dinoszauruszoknak a nyaka meglehetősen rugalmas volt. A hátsó végtagoknak négy ujja volt, amelyek közül három előre irányult (a megalosaurus rájuk támaszkodott járás közben); az egyik hátrafelé mutató ujja csökkent. Az elülső lábak rövidek.

A Triceratops (lat. Triceratop) a ceratopsidák családjába tartozó növényevő dinoszauruszok nemzetsége, amely a maastrichti kréta időszak végén, mintegy 68-66 millió évvel ezelőtt létezett a modern Észak -Amerika területén. A Triceratops megjelenése könnyen felismerhető - nagy csontgallér, három szarv a pofán, nagy vastag végtagok és az orrszarvúhoz ​​hasonló testalkat. A kor talán legveszélyesebb ragadozója, a Tyrannosaurus Rex vadászhatott volna a Triceratopsra, de nem világos, hogy harcolhattak -e egymással, ahogy azt gyakran ábrázolják.

Az iguanodon (lat. Iguanodon) a növényevő ornithisch dinoszauruszok nemzetsége. Úgy gondolják, hogy az egyetlen faj, amelynek kétségtelen az iguanodon nemzetséghez való tartozása, az I. bernissartensis, amely körülbelül 126-125 millió évvel ezelőtt (korai kréta időszak) lakta a modern Belgium, Spanyolország és néhány más ország területét. Az iguanodon megkülönböztető jellemzői a hüvelykujj éles karmai voltak, amelyeket állítólag a ragadozók elleni védelemre használtak, és a szívós ujjak, amelyek alkalmasak az élelmiszer keresésére.

Ez a szótár ingyenes offline:

• több mint 4000 meghatározást tartalmaz a jelekről és kifejezésekről;

• ideális szakemberek, diákok és hobbisták számára;

• speciális keresési funkció automatikus kiegészítéssel - a keresés elindul, és előre jelzi a szót szövegbevitel közben;

• hang Keresés;

• offline módban való munkavégzés - az alkalmazáshoz mellékelt adatbázis nem igényel adatköltséget a keresés során;

• több száz példát tartalmaz a definíciók szemléltetésére.